Ha valamit szeretnénk megvalósítani életünkben, minimálisan két dologra van szükség. Az első, hogy tisztában legyünk azzal, hogy mi a célunk és, hogy mit kell tennünk ennek elérése érdekében. A másik, hogy tudjunk hinni abban, hogy képesek leszünk elérni azt. Az emberek azon képességébe vetetett hitét, hogy képes célokat kitűzni, és megvalósítani, mivel rendelkezik a megvalósításhoz szükséges viselkedésformáknak, énhatékonyság érzésnek nevezzük. Az énhatékonyság érzés az ember önszabályozásában fontos szerepet tölt be: az a hitünk, hogy képesek vagyunk cselekvéseinkkel, tetteinkkel elérni a kitűzött célt, befolyásolja a döntéseinket, erőfeszítéseinket, törekvéseinket az élet számos területén. A magas énhatékonysággal jellemezhető személyekben az a meggyőződés él, hogy saját életkörülményeik alakítói, nem pedig a körülmények „áldozatai”.

Az énhatékonyság kialakulásában fontos szerepet töltenek be a korábbi siker- és kudarcélmények, a mások által nyújtott modellhatások, a meggyőződés, és a bátorítás.

Magas énhatékonysággal jellemezhető emberek sajátosságai:

- Képesek belemélyülni egy feladatba, tevékenységbe, valódi érdeklődést mutatnak azok iránt

- Kihívást jelentő célokat képesek maguk elé tűzni

- Képesek elköteleződni az általuk kitűzött célok mellett

- Ha nehéz feladattal, problémahelyzettel találkoznak, hajlamosak azt kihívásnak, megoldandó problémának értékelni

- Ha kudarcot vallanak a feladat megoldásában, akkor úgy értékelik, hogy vagy nem rendelkeztek a probléma megoldásához szükséges készségekkel, vagy nem tettek elég erőfeszítést, emiatt úgy értékelik a helyzetet, hogy lehet rajta változtatni, és erre törekszenek is.

- Önbizalmuk magasabb, nagyobb teljesítményre képesek, kevésbé hajlamosak a stresszre és a depresszióra

Az alacsonyabb énhatékonysággal rendelkező emberek sajátosságai:

- Kevésbé elkötelezettek a célok iránt, a tevékenységekbe is kevésbé képesek belefeledkezni

- Ha nehéz feladattal találkoznak, gyakran fenyegetettségnek élik meg, így hamar elriadnak a megoldásuktól

- Egy feladattal, vagy tevékenységgel kapcsolatban a lehetséges negatív kimenetelre, személyes elégtelenségükre, a feladattal megoldása elé gördülő akadályokra koncentrálnak

- Ha akadályba ütköznek, gyakran elkerülik azt, meghátrálnak, csökkentik erőfeszítéseiket

- Alacsonyabb az önértékelésük, hajlamosabbak a stresszre és a depresszióra

 

Forrás: Albert Bandura [1994]: Self-efficacy. In V. S. Ramachaudran (Ed.), Encyclopedia of
human behavior (Vol. 4, pp. 71-81). New York: Academic Press.