Nincs jó vagy rossz, elvárt vagy elutasított módja a gyászfolyamatnak. Számos egyéni és helyzeti sajátosság befolyásolja azt, hogy ki hogyan néz szembe és küzd meg a veszteséggel. A veszteségek következtében egy korábbi egyensúlyi állapot megbomlik, és egy új, másik egyensúlyi állapotot kell teremteni, amely a megvalósuló gyászfeldolgozás következő, befejező lépése lehet. A gyászfolyamat megélése egyéni különbségeket mutat. A különbségek hátterében álló pszichológiai faktorokat a következőkben mutatjuk be.

A gyászfeldolgozás néhány befolyásoló tényezője:

Az elvesztett kapcsolat minősége (személyek közötti, a személy munkahelyéhez fűződő kapcsolata)

Aktuális élethelyzet: veszteségélmény halmozódása (munkahely elvesztése, szakítás, válás, haláleset közül néhány együttes jelenléte) a komplikált gyász megjelenésének, a depresszió kialakulásának veszélyét jelentheti.

A veszteségélmény milyen, mekkora változást idézett elő az aktuális élethelyzetben (munkahely elvesztés családi/egyéni egzisztenciális körülményekre gyakorolt hatásának a mértéke) 

Személyiségbeli sajátosságok: (alkalmazott megküzdési módok, visszahúzódó magatartás vagy társaságkedvelés, nyitottság) A stabil identitás, a személyiség differenciáltsága, adaptív megküzdési stratégiák jelenléte segítséget nyújthat a gyászmunka ideje alatt. Énhatékonyság érzés, és feleősségvállalás.

Az identitás meghatározásában mennyire volt központi jelentőségű a kapcsolat, a munkahely, a veszteség tárgya

Az identitás és az identitást meghatározó szerepek mennyire differenciáltak (csak az elvesztett kapcsolat tekintetében határozta-e meg magát az illető – például kizárólag társ/ szülő/ orvosi hivatás szerepét betöltő személyként élte meg önmagát, vagy ezek mindegyike szerepel az illető identitásában. Másik példa lehet az „üres fészek” szindróma, mely akkor alakul ki, amikor a szülő /sok esetben az anya/ én meghatározása az anyai szerepre korlátozódik, úgy határozza meg magát, mint anya és más szerepet nem, vagy csak korlátozott mértékben tölt be)

Korábbi veszteségélménnyel való találkozás, megküzdés módja: a család, média, szűkebb és tágabb szociális környezet által közvetített vélekedések, elvárások a gyásszal kapcsolatban.

Halál módja: rizikófaktor lehet a váratlan haláleset (amikor nincs lehetőség a búcsúra, a felkészülésre, vagy a kapcsolat minőségének javítására), baleset, betegség vagy öngyilkosság következtében bekövetkező haláleset.

Elérhető támogatás: megfelelő, támogató szociális kapcsolatrendszer jelenléte. Egyéb segítő forrás felkutatása (online tanácsadó rendszer alkalmazása)

Gyászoló neme, életkora

Az elhunyt életkora, élethelyzete, egészségei állapota

Egyéb: kulturális környezet gyásszal, halállal kapcsolatos szokásrendszere, rituálék jelenléte, és alkalmazása, vallás

Forrás:

Kast, V. (2009): A gyász. Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Park Könyvkiadó Kft.,
Budapest
Pilling, J. (szerk.) (2003): Gyász. Medicina Könyvkiadó, Budapest