RocketTheme

Előfordulhat, hogy olyan probléma adódik az életedben, mellyel egyedül már nem tudsz megküzdeni, vagy az eddigi (különféle lelki gondok esetén alkalmazott) módszereid már nem használnak. Ekkor lehetőséged van szakemberhez fordulni, aki segít neked abban, hogy ismét helyre álljon a korábbi egyensúlyod, és kiutat mutat a zavart helyzetből. Nagyon sok esetben egy képzett pszichológus az, aki képes segíteni ezekben a szituációkban. Azt azonban fontos tisztázni, hogy a szakemberhez fordulást egy cseppet sem kell szégyellni. A tévhitekkel ellentétben ugyanis a pszichológushoz nem „őrültek” járnak. Bárki felkereshet egy pszichológust, aki az élete valamely területével nem teljes mértékben elégedett, foglalkoztatja egy kérdés saját magával kapcsolatban, vagy úgy érzi, hogy elakadt egy bizonyos élethelyzetben. A probléma nagysága vagy súlyossága ilyen szempontból nem mérvadó: a szakembert felkeresőkben az a közös, hogy az adott problémát észlelve vállalják az annak megoldására való törekvést, illetve a saját fejlődésüket, előrehaladásukat tartják szem előtt. Lehet ez egy tanulási probléma, vagy akár egy trauma is. A szakember pedig ennek megfelelően tekint páciensére: nem a személy bekategorizálása a célja, hanem a problémával küzdő egyén segítése és támogatása az előrehaladás útján.

Azonban a szakemberek között is vannak különbségek, és fontos szem előtt tartani azt, hogy a problémánk jellegének megfelelő szakmai segítséget kapjunk, hiszen ekkor lehet a leghatékonyabb a fejlődésünk. Hasznos az, ha tisztában vagyunk a szakma különféle képviselői közötti különbségekkel, mivel ez elősegíti, hogy a legideálisabb segítséget válasszuk. A következőkben 3 „szakember-típus” főbb tevékenységkörét, jellemzőit olvashatod:

Mentálhigiénés szakember

A mentálhigiéné az a terület, mely elsődlegesen a lelkileg egészséges emberek fejlesztését célozza meg. A legfőbb célja a prevenció, vagyis a megelőzés: az ilyen szakemberek azon munkálkodnak, hogy a lelki, mentális problémák kialakulását megelőzzék. Vagyis olyan technikákat és eszközöket ismertetnek meg az egészséges emberekkel, melyek sok esetben védettséget biztosítanak a később esetlegesen kialakuló, nagyobb lelki problémákkal szemben. A mentálhigiénés szakemberek tehát segíthetnek Neked megtanítani mind az egyéni, mind a közösségi erőforrásaid hatékony felhasználását.  

Pszichológus

A pszichológus és pszichiáter között sokak számára nem egyértelmű, hogy mi a különbség, holott számos eltérés van a két szakember munkájában. Először is, a pszichológus nem orvos a pszichiáterrel ellentétben, éppen ezért gyógyszeres kezelést sem tud biztosítani. A pszichológust felkeresők elsősorban beszélgetésekre, a lelki dolgokkal való foglalkozásra számíthatnak. Akinek pszichés egyensúlya nem borult fel olyan mértékben, hogy az a hatékony életvezetését gátolja, azok számára rendszerint elegendő a pszichológus nyújtotta szakmai segítség. Sok esetben azonban a pszichológussal való beszélgetéseket kiegészítheti a pszichiáter nyújtotta gyógyszeres kezelés: ekkor a páciens mindkét szakemberrel találkozik rendszeresen, és ez az együttes munka segíthet neki igazán.

Pszichiáter

Amennyiben tehát a pszichológus szükségesnek látja, páciensét továbbirányíthatja egy pszichiáterhez, hogy az állapotát javító gyógyszereket is megkaphassa. Ennek sokszor a fordítottja is megtörténik: valaki először problémái súlyosságából adódóan a pszichiátriai szakrendeléssel találkozik, majd később, a javulás kezdetével jut el a pszichológushoz. Mindenesetre, a gyógyszeres kezelés sem kell, hogy ijedtségre adjon okot. Sok esetben a lelki állapotoknak biológiai, testi okai is vannak, és a gyógyszerek használata elősegíti, hogy a személy pszichés rendszere stabilizálódjon. Egy jó példa erre, ha valaki szorongásokkal küzd bizonyos helyzetekben: ekkor a gyógyszer segítségével a kellemetlen érzései hamar eltűnhetnek, ezzel párhuzamosan pedig elindulhat a szorongást okozó lelki probléma feltárása és feldolgozása, melyet rendszerint a pszichológus biztosít.

A pszichológus felkeresésének több módja is lehetséges, mely attól is függ, hogy milyen intézményi keretek között dolgozik az adott szakember. Azonban akármilyen forrás útján is jutunk el egy személyhez, azt mindenképp tartsuk szem előtt, hogy kizárólag hivatalos úton keressük fel őt, vagyis a pácienseknek megadott elérhetőségein keresztül. Hiszen a pszichológusok is rendelkeznek magánélettel, mint bárki más, éppen ezért sokszor kellemetlen helyzetet szülhet a magán úton való megkeresés.

Egy pszichológus dolgozhat valamilyen intézményben (pl. pszichiátriai osztály, nevelési tanácsadó stb…), vagy magán úton egyaránt. Az intézményi ellátásba való bekerülés általában kevésbé gördülékenyen működik, hiszen sokkal merevebb keretek kötik meg az ott dolgozókat. Mivel az ilyen helyeken biztosított szakmai ellátás általában ingyenes, sokszor várólistával kell számolni, és a pszichológussal való találkozások sem biztos, hogy lehetségesek heti gyakorisággal. Ettől függetlenül lehetséges az intézmények egyéni úton való felkeresése, és ekkor a legcélravezetőbb az intézmény személyes meglátogatása, hiszen ekkor minden kérdésedet felteheted.

Amennyiben nem az intézményi ellátás mellett döntesz, felkereshetsz olyan pszichológusokat, akik magánrendelést folytatnak. Ez hasonlóan működik, mint ahogyan az orvosi magánrendelés is. Egy terápiás rendelőben előzetesen meghatározott időpontban fogadja a pszichológus a pácienseket, akik előre egyeztetett időpontokban érkeznek. Vannak ún. pszichoterápiás komplexumok, ahol több pszichológus, pszichiáter dolgozik együtt, sokszor csapatként, ezáltal növelve munkájuk hatékonyságát. Az is előfordulhat azonban, hogy egy orvosi rendelőkomplexumban dolgozik egy vagy két pszichológus, egy-egy szobában.

Manapság számos, egyéni rendelést folytató pszichológus rendelkezik weboldallal, ahol munkájának, képzettségének részletes leírása és bemutatása olvasható. Ezekről az oldalakról szinte minden fontos információt megtudhatsz: hol található a rendelő, milyen ellátásra számíthatsz, milyen problémák esetén tud az adott szakember segítséget nyújtani, mi a szolgáltatás díja, stb… Itt a pszichológus elérhetőségét is megtalálhatod, és így általában telefonon és e-mailen keresztül egyaránt lehetséges a bejelentkezés, illetve az első találkozás leegyeztetése. Az első felkeresés alkalmával érdemes bemutatkozni, a felkeresés okát megemlítés szintjén elmondani, az időpontot leegyeztetni, esetlegesen a forrást megjelölni, ahonnan értesültél a szakember elérhetőségéről, illetve a fontos, az első találkozás (elsősorban technikai) részleteire vonatkozó kérdéseidet feltenni, amennyiben ezek nagymértékben nyugtalanítanak téged.

Sokszor azonban nem a megnyerő honlapok a legjobb források a megfelelő szakember megtalálására. Amennyiben van olyan ismerősöd, aki ismer egy jó pszichológust, és nagyobb biztonságérzetet kelt benned az ajánlott személlyel való találkozás gondolata, mint egy teljesen ismeretlen pszichológussal, akkor nyugodtan felkeresheted őt. Ekkor szintén érdemes e-mailen, vagy telefonon keresztül megtenni az első lépést.

A pszichológusok képzettségüknek, tanulmányaiknak, és egyéni jellemzőiknek megfelelően más és más módszerekkel dolgoznak. Éppen ezért a szakember kiválasztása nagymértékben meghatározza, hogy mire is számíthatsz majd az ott töltött órákban. Azonban vannak olyan alapelvek és alapvető szabályok, melyek minden pszichológus munkájában jelen vannak, a következőkben ezekkel ismerkedhetsz meg:

Idői keretek

Egy alkalom körülbelül 50-60 perc hosszúságú, ettől csak az első találkozás tér el általában, mely rendszerint másfél órás. Az, hogy hetente hány alkalommal fogsz találkozni a pszichológussal, illetve hogy meddig fogsz hozzá járni, az az első találkozás alkalmával megbeszélésre kerül, közös döntés alapján. Sokan hetente egy alkalommal járnak, de van olyan is, aki ennél gyakrabban, és olyan is, aki ritkábban jár el. A minimum alkalmak száma általában 4-5 találkozás, de egy terápia akár éveken is át tarthat, amennyiben a páciens is igényli.

Titoktartás

A pszichológusokat szigorú titoktartási kötelezettség köti, tehát azt, amit a páciens a terápiás rendelőben elmond, a pszichológus nem adhatja tovább másnak. Ez alól csakis nagyon kirívó esetek képezhetnek kivételt.

Célok

A pszichológust mindenekelőtt az a cél vezérli, ami a páciensét is. A pszichológus támogató kezet nyújt a kliensnek céljai elérésében, és próbál rávezetni arra, hogy mi a leghatékonyabb mód problémáid megoldása esetén. A közös munkát pedig elsősorban az adott cél határozza meg, általában egy fő problémakörön van a fókusz. A pszichológus minden esetben azon van, hogy elősegítse páciensének önmaga jobb megértését, az életében lévő összefüggések felismerését, illetve hosszabb távon a pszichés jóllét elérését.

A páciens feladata

Habár a pszichológus a pácienst helyezi előtérbe, a problémák megoldását nem végezheti el a kliensek helyett. Nagyon fontos, hogy az, aki felkeresi a pszichológust, motivált legyen a beszélgetésekre, az aktív részvételre, és mutasson hajlandóságot az általa kitűzött célok elérésére, tegyen erőfeszítéseket ezek érdekében. Ezek hiányában a terápia értelmét vesztheti. A tévhitekkel ellentétben a pszichológusok nem kész megoldásokat tárnak a pácienseik elé, és nem azok végrehajtását várják el tőlük. A kliensek legalább annyira részt vesznek a problémáik, és az arra vonatkozó lehetséges kiutak megfogalmazásában, mint maga a pszichológus. A találkozások éppen ezért érzelmileg sokszor megterhelőek, hiszen nagyon mély beszélgetésekre kerül sor. Azonban ez segíti csak elő igazán a változás lehetőségét.

Légkör

A pszichológus célja egy olyan bizalmi légkör kialakítása, mely maximálisan biztonságot nyújt számodra. A terápiás rendelők berendezésükkel is ezt biztosítják – semmiképp sem a hagyományos orvosi rendelők képét képzeld el. Ezek a szobák általában nagyon kellemes, meleg, intim hangulatot árasztanak, színesek, otthonosak és kényelmesek. Ezek a körülmények, illetve a terapeuta elfogadó és megértő hozzáállása garantálja, hogy már a kezdetektől pozitív élményként éld meg a találkozásokat, és hogy viszonylag kevés alkalom után képes legyél megnyílni érzéseid kapcsán.

Az online tanácsadási keretek különösen vonzóak a serdülők és fiatalok számára, mert gyorsak, olcsóak, vagy akár ingyenesek, könnyen használhatóak és folyamatosan elérhetőek. Ezen túl az internet rengeteg pozitív képzettársításnak kínál teret. A fiatalok gyakran érzik úgy, hogy valakivel meg kell osztaniuk a kisebb nagyobb problémáikat, amikor azok már meglehetősen nyomasztják őket. Meglehet, általában nem kapnak azonnali választ, de az, hogy leírják, elmesélik valakinek gondjaikat, azonnali megkönnyebbülést hozhat számukra.

Az internetes tanácsadás egy tipikusan alacsony küszöbű szolgáltatás, hiszen segítségével a kliens számtalan segítő rendszert elérhet anélkül, hogy elkötelezné magát, illetve igen kevés erőfeszítést kell tennie a kapcsolat létrejötte érdekében. Valójában ahhoz, hogy ezeknek a szervezeteknek a segítségét igénybe vegye, nem kell pénzt befizetnie, és előzetes időpontokat egyeztetnie. Ahhoz, hogy segítséget kérjen, nem kell lemondania éppen aktuális szenvedélyéről, nem kell felfüggesztenie egy önromboló magatartást, vagyis nem kell, hogy megfeleljen a szociális kívánatosságnak.

Az írott kommunikáció ereje

Ha a segítségkérő megfogalmazza kérdését vagy problémát, máris világosabban láthatja a helyzetet, és megkönnyebbül. Az írás segít abban, hogy kívülről lásson rá a kliens saját történetére. Ez a rálátás, kognitív rendezés az újraolvasással fokozottabb lehet, mint a személyes tanácsadás esetén, ahol az egyszer elhangzott szavak illékonyabbak.

Az időben eltolt kommunikáció a tanácsadónak is kedvez, mivel a tanácsadás folyamata lelassul, a tanácsadónak azon túl, hogy elegendő ideje van válaszolni, arra is mód nyílik, hogy utánanézzen a nehezebb témáknak, vagy konzultációt kérjen más szakemberektől. A tanácsadás teljes folyamata dokumentált, így a segítő bármikor visszautalhat vagy támaszkodhat a leírtakra, illetve ugyanígy a visszatekintés lehetőségével élhet a segítségkérő is.(www.drogstop.hu)

Az anonimitás hatása

Az áttekintésünkben megjelenő tartalmak bemutatásában Jones G. Stokes (2008) munkája volt segítségünkre. Az online segítségnyújtás egyik leglényegesebb sajátossága a személyes tanácsadással szemben az anonimitás, melynek számos pozitív és számos negatív vonását is kiemelhetjük.

A pozitív hatások közül hangsúlyozhatjuk, hogy ezen az úton kevésbé gátolt a kommunikáció, hajlamosabb a levélíró személyes információkat megosztani, továbbá  kevésbé tetszetős tulajdonságait elrejteni. Egy önmagában bizonytalan, vagy introvertált, esetleg szorongó ember, akinek kevés tapasztalata van a társas kapcsolatok kialakításáról, előnyt élvezhet azért, is, mert az online levelezésben hiányzik a kapcsolatteremtés kezdeti szakasza. Az a narratíva, amelyet önmagáról formál a levélíró, szabadabban „szerkeszthető”, mint az élő kapcsolat során. A potenciális segítségkérő a saját belátása szerint, a neki megfelelő mélységben és részletességben mutathatja be önmagát. Megteheti például, hogy csak egy bizonyos problémájára, hiányosságára fókuszál, és nem szembesül egyszerre az összes nehézségével. Az anonimitás miatt kisebb a kapcsolati függőség hatása, amely nagyobb autonómia érzést biztosíthat a segítségkérőnek, szemben személyes segítségkérés során azonnal megjelenő autoritás mintázattal. Könnyen belátható az anonimitás feltétele mellet kisebb a stigmatizáció veszélye.

Természetesen a számtalan pozitívum mellett negatív hatásokkal is kell számolnunk, mint személytelen kommunikáció, továbbá egy hamis self kiépülésének szándéktalan, vagy szándékos lehetősége. Könnyen belátható, hogy éppen ezeknek az embereknek szükségük lenne több támogatásra, így skill-ek tanulására a kapcsolatok kialakítása érdekében, továbbá érzelmek visszajelzésének tanulására, távolság szabályozás és gesztusok manifesztációjára, amiket a face to face kommunikációban könnyebben megkaphatnának. Nem ritka következménye az anonimitásnak a trágár beszéd, szélsőséges emocionális kitörések, gátlástalan kitárulkozás is, amely kevésbé fordul elő a személyes tanácsadás során.

Forrás:

Szenes Márta, Sebő Tamás (2012): Valódi segítség virtuális térben In: Fiatalok biztonságkeresési stratégiái az információs társadalomban. Szerk: Kőrössy J.-Kőváry Z. Szeged 193-208