RocketTheme

Amikor a stressz hosszú időn át, ok nélkül, indokolatlanul jelen van, a testi- lelki tünetek szorongásos tünetcsoportok formájában több pszichés megbetegedésben is megjelennek. Érdemes tudni ezekről a problémákról, hiszen a szorongásos zavarok megjelenése a felnőtt populációban igen magas. Több kórkép tartozik ebbe a kategóriába, de mindegyikben közös, hogy a betegek életét aggodalom, irracionális félelmek töltik ki.

Fontos kritérium valamely szorongásos zavar meglétének megállapításakor, hogy az állandósult félelem a személyt a mindennapi élethez szükséges feladatok ellátásában (bevásárlás, munkavégzés, ügyintézés) akadályozza, életvezetésében funkcióromlást okoz. Ez az a dolog, ami alapján megkülönböztethető a szorongásos zavar a stresszkeltő ingerek által kiváltott reakciókhoz. A jelentkező testi tünetek ugyanis szinte teljes mértékben megegyeznek: jellemző a szájszárazság, izzadás, légszomj, izomfeszülés, végtagremegés.

A szorongás és a hozzá kapcsolódó tünetek megjelenhetnek általánosan az élet bármely területén, vagy specifikusan valamilyen konkrét helyzethez kötődően. Generalizált szorongás esetében az állandó aggodalmaskodás, félelem az élet minden területére kiterjed, míg a pánikroham, fóbiák, szociális szorongás és kényszerbetegség esetében a tünetek speciális, konkrét események, helyzetek, gondolatok hatására jelennek meg.

Szorongásos zavarok típusai

Agorafóbia

Akkor beszélünk agorafóbiáról, amikor a személy képtelen elviselni a tömeget. Gyakran lesznek rosszul, erősödnek fel a szorongásos tünetek zárt helyen, buszon, villamoson, sorban állás közben. Szorongásukat azzal igyekeznek enyhíteni, hogy fejben menekülési útvonalakat gondolnak ki. Abban az esetben, amikor ezek a menekülési útvonalak valami oknál fogva korlátozódnak (például: buszon ülve dugóba keveredik az illető, és így már nem kiszámítható, hogy meddig kell várni a következő megállóig), a tünetek felerősödnek. Az agorafóbiás emberek gyakran nem intézik el bevásárlásukat, nem szállnak tömegközlekedésre, súlyosabb esetben az utcára is nehezen mennek ki. Gyakran társul pánikrohammal ez a típusú fóbia.

Szociális fóbia

Olyan helyzetekben fordul elő, ahol a személy úgy érezheti, vagy ténylegesen mások figyelmének van kitéve. Sokféle helyzetben jelentkezhetnek a tünetek: vásárlás, személyes beszélgetés, nyilvános étkezés, bemutatkozás, vizsgahelyzet, előadás tartása. Gyakran nem csupán a szociális helyzetben, hanem azt megelőzően is szorong az érintett személy, gondolatai az előtte álló társas helyzet lehetséges negatív következményei körül forognak. Félnek attól, hogy mások negatívan ítélik meg őket, hogy szorongásuk testi tüneteit (pirulás, hangjuk remegése, stb) nem tudják elrejteni, ügyetlenül lépnek be a társas kapcsolatba, esetleg nevetségessé válnak mások előtt. Fontos számukra, hogy érzéseiket, szorongásukat, és tüneteit mások elől elrejtsék, titokban tartsák.

Pánikzavar

Általában konkrét előzmény nélkül hirtelen megjelenő heves szorongás, súlyos félelem. Tünetei az: erős szívdobogásérzés, mellkasi szorítás, izzadás, légszomj, fulladásérzés, szédülés, remegés, reszketés, hányinger, borzongás vagy hőhullám, zsibbadás, szédülés, megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. A fellépő tünetekhez valamilyen katasztrofizáló gondolat társul (pl. „infarktust kapok” „meg fogok halni”), ami a szorongásos tüneteket tovább erősíti. A tünetek kb. 10 perc alatt elérik intenzitásuk maximumát, melyet követően a tünetek spontán megszűnése tapasztalható. A roham lefolyása általában 20-30 perc. Gyakran előfordul, hogy a tünetek éjjel jelentkeznek, az érintett személy erős szorongásra ébred. Pánikbetegségről akkor beszélünk, ha a fenti tünetek közül legalább 4 megfigyelhető, és az elmúlt 1 hónapban az érintett személy szintén legalább 4 rosszullét megjelenését tapasztalta. Pánikbetegség gyakran jelentkezik agorafóbiával.

Generalizált szorongás

Állandósult aggodalom, félelem, mely az élet szinte minden területét érinti: iskolai, munkahelyi teljesítménnyel, anyagi körülményekkel, családi élet harmóniájával, betegségekkel kapcsolatosak, amelyek gyakran alaptalanok és a legtöbb esetben túlzóak. Mivel azonban a szorongás valóban teljesítményromlást eredményezhet, ezért a személy aggodalmai „beigazolódnak”, amely szorongásait tovább erősítik. Az érintett mindennapjai állandósult szorongással, nyugtalansággal telnek, gyakran jelentkeznek koncentrációs nehézségek, ingerlékenység, alvási problémák, testi tünetek, és a betegségek kialakulásának (magas vérnyomás, állandósult fejfájás, emésztőrendszeri problémák) valószínűsége is megnő. Jellemző rájuk, hogy gyakran a közeljövőben valószínűleg, vagy kevésbé valószínűleg bekövetkező eseményeken rágódnak, amelyek kimenetelét negatívnak, kudarcosnak látják.

Akut stressz szindróma

Poszttraumás stressz szindrómának is nevezzük, mely egy súlyos stressz helyzet, trauma következtében jelentkezik, amelyre az érintett személy szorongással reagál, rettegést, tehetetlenség érzését éli át. Akut stressz szindrómáról a stressz élményt követő egy hónapon belül beszélünk. Ha a szorongásos, életvezetési tünetek 4 hétnél tovább tapasztalhatóak poszttraumás stressz szindróma valószínűsíthető. Jellemző az érintettekre, hogy a kiváltó esemény gyakran tér vissza a személy gondolataiban, álmaiban. Gyakran nem képesek az esemény egyes részleteinek felidézésére, és a trauma egy-egy eseménye, emlékképe akaratlanul villan be az érintett gondolataiba. A poszttraumás stressz az életvezetésben funkcióromlást eredményez: kapcsolatok beszűkülése, sérülése, munkaképesség csökkenése jelentkezhet.

Kényszerbetegség

Kényszergondolatokkal és vagy kényszercselekvéssel járó tartós állapot, mely az egyén életvezetését jelentős mértékben megnehezíti. A kényszergondolatok akarattól függetlenül megjelenő, általában szorongást eredményező gondolatok, amelyet az érintett igyekszik figyelmen kívül hagyni, elhessegetni, azonban nem sikerül számára. A kényszercselekvések gyakran a kényszergondolatok következtében jelennek meg, bár ez gyakran nem tudatosul a személyben, és a kényszergondolat következtében megjelenő szorongások oldására szolgál. Az ismétlés jelentősége a szorongás csökkentése – a cselekvés ismétlése, rituálévá válása tartós megnyugvást eredményez. Mind a gondolatoknak, asszociációknak, cselekvések végrehajtásának a személy megpróbál ellenállni, azonban végül kudarcot vall próbálkozása. A kényszeres tünetek sokszor egyéb szorongásos, depressziós problémákkal is együtt járnak (fóbiák, pánik tünetek…). Legjellemzőbb kényszercselekvések: kézmosás, vásárlási, ajtózárással kapcsolatos, elkerülési (hely, ember) kényszer.

A hangulatzavarok és szorongásos zavarok terápiás lehetőségei

Minden pszichés nehézség esetében fontos a probléma minél előbbi kezelése és az érintett betegségbelátásának elérése. Az aktív együttműködés jelentősen növeli a terápia sikerességét és a visszaesés nélküli gyógyulás valószínűségét. A pszichológus vagy pszichiáter szakember a beteg önbeszámolói és tünetei, valamint pszichológiai mérőeszközök segítségével választja ki a páciens számára legmegfelelőbb módszert. Ma már számos terápiás stratégia létezik, melyek lehetőséget nyújtanak az egyéni problémáknak és igényeknek megfelelő leghatékonyabb kezelés elérésében.

A szupportív pszichoterápia az aktuális nehézségek, életvezetési problémák megoldására törekszik. A probléma azonosítására, a kliens erőforrásainak és konfliktusmegoldási módszereinek tudatosítására összpontosít.

A pszichoanalitikusan orientált terápiákban kifejezett szerepet kap a terápiás kapcsolat, vagyis a terapeuta és a kliens együttműködése. A módszer a mélylélektani tényezők feltárására irányul, amelyek nem tudatosak, közvetlen megfigyelés segítségével nem észlelhetőek. Célja, hogy láthatóvá váljanak azok a konfliktusok és problémák, melyek a kliens tüneteit okozzák. Hangulatzavarok és szorongásos zavarok kezelésében egyaránt hatásos módszer, mert gyakran feldolgozatlan tudattalan konfliktusok okozzák a tüneteket.

Humanisztikus pszichoterápiában szintén kiemelkedő szerep jut a terápiás kapcsolat minőségének. A terapeuta empátiát, toleranciát és feltétel nélküli pozitív elfogadást tanúsít a kliens felé. A humanisztikus módszer alapja annak feltételezése, hogy minden ember képes a fejlődésre és a terápia folyamán a cél a fejlődés megakadásának, a kliens erőforrásainak és képességeinek azonosítása a cél, emellett a kliens segítése a saját problémájának megoldásában.

A kognitív viselkedésterápiás módszer alapfeltételezése szerint a pszichés problémák kialakulásához hozzájárulnak az emberek információfeldolgozási és gondolkodási folyamatai, a világról való meggyőződései. A terápia folyamán a negatív gondolkodási sémák, a torzított információfeldolgozás hatásra kialakult téves értelmezés, nem megfelelő viselkedéses válasz átalakítása a cél. A módszert először a depresszió kezelésében használták, de mára a szorongásos zavarok kognitív viselkedésterápiája is nagyon eredményesnek számít.

A hangulatzavarok és szorongásos zavarok esetében gyakran alkalmaznak farmakoterápiát is, azaz gyógyszeres kezelést a tünetek csökkentése érdekében. Súlyosabb pszichés zavarok esetén a kórházi ellátás elengedhetetlenné válhat, de általában ambulánsan, valamilyen pszichoterápiás módszerrel párhuzamosan alkalmazzák a gyógyszeres kezelést, ami szintén nagy arányban hozzájárulhat a betegek gyógyulásához. Fontos azonban, hogy csak a szakember által felírt gyógyszereket szabad szedni, és az orvos által meghatározott utasításoknak megfelelően!

A szorongásos zavaroknál is fontos a megelőzés, és a megfelelő segítség megtalálása. Következő programrészünkben néhány stratégiát olvashatsz és próbálhatsz ki, mely a stresszel, problémahelyzettel való megküzdést segíti.

Forrás:

Comer, R. J. (2005). A lélek betegségei. Osiris Kiadó, Budapest.