Nincs jó vagy rossz, elvárt vagy elutasított módja a gyászfolyamatnak. Számos egyéni és helyzeti sajátosság befolyásolja azt, hogy ki hogyan néz szembe és küzd meg a veszteséggel. A veszteségek következtében egy korábbi egyensúlyi állapot megbomlik, és egy új, másik egyensúlyi állapotot kell teremteni, amely a megvalósuló gyászfeldolgozás következő, befejező lépése lehet. A gyászfolyamat megélése egyéni különbségeket mutat. A különbségek hátterében álló pszichológiai faktorokat a következőkben mutatjuk be.
A gyászfeldolgozás néhány befolyásoló tényezője:
Az elvesztett kapcsolat minősége (személyek közötti, a személy munkahelyéhez fűződő kapcsolata)
Aktuális élethelyzet: veszteségélmény halmozódása (munkahely elvesztése, szakítás, válás, haláleset közül néhány együttes jelenléte) a komplikált gyász megjelenésének, a depresszió kialakulásának veszélyét jelentheti.
A veszteségélmény milyen, mekkora változást idézett elő az aktuális élethelyzetben (munkahely elvesztés családi/egyéni egzisztenciális körülményekre gyakorolt hatásának a mértéke)
Személyiségbeli sajátosságok: (alkalmazott megküzdési módok, visszahúzódó magatartás vagy társaságkedvelés, nyitottság) A stabil identitás, a személyiség differenciáltsága, adaptív megküzdési stratégiák jelenléte segítséget nyújthat a gyászmunka ideje alatt. Énhatékonyság érzés, és feleősségvállalás.
Az identitás meghatározásában mennyire volt központi jelentőségű a kapcsolat, a munkahely, a veszteség tárgya
Az identitás és az identitást meghatározó szerepek mennyire differenciáltak (csak az elvesztett kapcsolat tekintetében határozta-e meg magát az illető – például kizárólag társ/ szülő/ orvosi hivatás szerepét betöltő személyként élte meg önmagát, vagy ezek mindegyike szerepel az illető identitásában. Másik példa lehet az „üres fészek” szindróma, mely akkor alakul ki, amikor a szülő /sok esetben az anya/ én meghatározása az anyai szerepre korlátozódik, úgy határozza meg magát, mint anya és más szerepet nem, vagy csak korlátozott mértékben tölt be)
Korábbi veszteségélménnyel való találkozás, megküzdés módja: a család, média, szűkebb és tágabb szociális környezet által közvetített vélekedések, elvárások a gyásszal kapcsolatban.
Halál módja: rizikófaktor lehet a váratlan haláleset (amikor nincs lehetőség a búcsúra, a felkészülésre, vagy a kapcsolat minőségének javítására), baleset, betegség vagy öngyilkosság következtében bekövetkező haláleset.
Elérhető támogatás: megfelelő, támogató szociális kapcsolatrendszer jelenléte. Egyéb segítő forrás felkutatása (online tanácsadó rendszer alkalmazása)
Gyászoló neme, életkora
Az elhunyt életkora, élethelyzete, egészségei állapota
Egyéb: kulturális környezet gyásszal, halállal kapcsolatos szokásrendszere, rituálék jelenléte, és alkalmazása, vallás
Forrás:
Kast, V. (2009): A gyász. Egy lelki folyamat stádiumai és esélyei. Park Könyvkiadó Kft.,
Budapest
Pilling, J. (szerk.) (2003): Gyász. Medicina Könyvkiadó, Budapest
SZTE Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ
Diákcentrum Universitas Alapítvány - Levelezési cím: 6722 Szeged, Honvéd tér 6.; tel: 62/544-029 Adószám: 18452763-1-06
„A Szegedi Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda által a 12-29 éves fiatalok társadalmi részvételének fejlesztése az eddigi munka további fejlesztésével, új szolgáltatásokkal, módszerekkel” TÁMOP-5.2.5/B-10/2-2010-0155"
"Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen" - TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-0015
"Munkaerő-piaci igényekre támaszkodó gyakorlatorientált képzések,szolgáltatások a Szegedi Tudományegyetem fókuszában." - TÁMOP-4.1.1.F-14/1/Konv-2015-0006
"A Szegedi Tudományegyetem oktatási és szolgáltatási teljesítményének innovatív fejlesztése a munkaerő-piaci és a nemzetközi verseny kihívásaira való felkészülés jegyében"
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyezned kell a JavaScript használatát.