A sport öröme
Dr. Budavári Ágota sportpszichológia című könyvében kitér a sport örömkeltő funkciójára. Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, hogy a testmozgás csökkenti a fizikai megbetegedések kockázatát (pl.: prosztata- és mellrák), de ami talán újdonságnak hat, hogy a mentális zavarok előfordulásának valószínűségére is jótékony hatással van (pl.: depresszió). A mentális állapot összefüggései a testmozgással mindannyiunk számára ismertek akár a hétköznapi élet példáiból. Képzeljük csak el az ideges, szorongó személy kéztördelését vagy az éppen jó hírt kapott ember kitörő ujjongását. A psziché és a test kapcsolata ráadásul ennél még összetettebb. Pszichológiai kutatásokban megfigyelték, hogy az emberek barátságosabbnak értékelnek fiktív karaktereket egy csésze meleg kávéval a kezükben, mint azok akik, hideg kávét szorongatnak (Bargh and Williams, 2008). Szintén pszichológiai kutatásban kimutatták, hogy a kísérleti alanyoknál hangulati javulás történik, ha egy ceruzára harapva munkába hozzák azokat az izomcsoportokat, melyek mosolygásért felelősek (Soussignan, 2002).
Egyre több vizsgálat igazolja, hogy egy oda-vissza ható kapcsolat áll fenn a test és az elme között. A testmozgás nem csupán az adott érzelmi állapot kifejezésére alkalmas, hanem lehetőséget ad, hogy visszahassunk a testünkkel végzett munka segítségével a mentális állapotunkra. Ennek az összefüggésnek az alátámasztására fiziológiai bizonyítékokkal az orvostudomány is szolgál. A sport esetében kimutatták, hogy az intenzív testmozgás elősegíti az endogén opiátok termelését, amelyek a test természetes önjutalmazó folyamatában játszanak fontos szerepet (Budavári, 2007).
Jackson és Csíkszentmihályi (2001) a sport és flow kapcsolatát fejtik ki könyvükben. A flow egy olyan állapot, amikor egy személy teljes mértékben feloldódik az általa végzett folyamatban. A koncentráció a cselekvésre összpontosul, jellemzően elveszik az időérzet. Kiszorulnak a tudatból a feladattal nem kapcsolatos tartalmak úgy, mint az egyéb teendők, problémák és aggodalmak. A flowt gyakran nevezik ezért optimális élménynek vagy csúcsélménynek. Jelentkezhet akár egy takarítás egyszerű munkafolyamatában. Egyéntől függően történhet leckeírás közben vagy éppen a gitárt pengetve. Ha egy folyamat flow élménnyé válik, nem gondolunk a határidőkre, párkapcsolati problémáinkra, nem aggódunk a saját egészségünkért. Jackson és Csíkszentmihályi vizsgálták, hogyan érzik magukat az emberek a hétköznapi élet tevékenységei során. Kutatásukból az derült ki, hogy a sport az egyik legalkalmasabb terület az optimális élmény megtapasztalására. Sportolás közben lehetőségünk van egyértelmű és teljesíthető célokat végrehajtani, és az elvégzett munka okozta megelégedést átélni. Ehhez az élményhez ráadásul nem szükséges egy élversenyző sportteljesítményére gondolnunk. Sőt, az optimális élmény kialakuláshoz nagyon fontos a saját képességeink és a feladat kihívása közötti pozitív egyensúly. Nem a lehetetlent kell teljesítenünk a csúcsélményhez, hanem az optimális terhelést kell kiválasztanunk, amelyben nem frusztrálódunk. A sport számos lehetőséget kínál, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő kihívást.
A sport nem oldja meg az élet összes problémáját, viszont biztosíthatunk vele időt és lehetőséget a hétköznapokban az optimális élmény átélésére. A sportolás segíthet, hogy megszabaduljunk legalább egy kis időre a mindennapok okozta stressztől és fásultságtól, lehetőséget adva magunknak az öröm érzet kialakulásához. A boldogsággal foglalkozó kutatások szerint a boldogságérzet nem magyarázható az anyagi jóléttel és a problémamentes, kényelmes életvitellel. Sokkal inkább a teljesített kihívásokban megélt elégedettséggel és örömérzéssel áll kapcsolatban. A sportolás közben megtapasztalt flow élménnyel növelhetjük azon pillanatok számát, amelyek megfelelnek a boldogság e kritériumának.
Felhasznált irodalom
Bargh, A. J., Williams, L. E. (2008) Experiencing physical warmth promotes interpersonal warmth. Science, 322(5901), 606-607. doi: 10.1126/science.1162548
Budavári, Á. (2007) Sportpszichológia. Medicina Könyvkiadó Zrt. Budapest, Hungary
Susan A. J., Csíkszentmihályi, M. (2001) Sport és flow: Az optimális élmény. Mihály Vince Kiadó Budapest, Hungary
Soussignan, R. (2002) Duchenne smile, emotional experience, and autonomic reactivity: A test of the facial feedback hypothesis. Emotion, 2(1), 52-74. doi: 10.1037/1528-3542.2.1.52
Keczer Zsolt
